Kicsit megkésve-két héttel, hazautazásom után, de felteszem végre az utolsó blogbejegyzést is.
Two weeks after my arrival and a bit late, but finally I upload my last blog entry.
After I arrived from my 5 day trip (Kyoto, Ósaka, Nara), I spent my last two weeks in Japan, which I tried to spend productively so I went to see the other districts for one last time. We went to Ueno with the girls wearing yukatas, and then we went to have sushi together. I went with my friend Momoko to Namjatown in Ikebukuro, which is like an indoor theme park (like J-World in my earlier post). Here’s a smaller street where you could try all kinds of gyoza, which we did. There were also all kinds of cute desserts, like Bunny Ice Cream or the crépes decorated with figures. The place itself is really popular, which was stunning for me as I have never heard of Namjatown. After this with Momoko we went to Animate which is an 8 storey anime-manga shop, where we bought all sorts of mangas and anime merchandise. Before the girls travelled back home, we went to make some cosplay purikuras too. On the last week I managed to go shopping in Harajuku and Omote sandó, Shibuya 109. I got some cute dresses and accessories and luckily there were sales everywhere. Recently a Rilakkuma café opened in Shibuya, where I absolutely had to go. The four of us went to Tower Records, where the café was on the 2nd floor. As Rilakkuma is quite famous and the café is only open for a time, we had to wait a little (30-40 mins) to get a table. The place itself was cutely decorated as it is with all themed restaurants and there were smaller and bigger plushies at the tables too. All four of us ordered the big menu set, which had a Rilakkuma drink, Rilakkuma main dish (curry rice) and a Rilakkuma dessert.
And on my last day I went to Asakusa to take some more pictures of the lit up shrine and gates. I managed to take some photos of the Tokyo Tower at night as well. On my last evening in the dorm our Japanese friends prepared a last dinner for us, as the next day many of us travelled back home.On Saturday morning, after I said goodbye to the manager and some others, I left for my last train ride to Haneda Airport. On the Airport I spent all my remaining yen on all sorts of traditional Japanese sweets and last souvenirs, and then I boarded the plane.
In the end, all I want to say is that getting to Japan was one of my dreams, and I would have never imagined even a year ago that I will have the opportunity to come here. This 4 and a half month was quickly over, but I feel that Japan became part of my life, taking the train every day, the food, and living in the gigantic city of Tokyo. There were stressful weeks because of the university, but on the weekends I often managed to travel around with the others for days into different districts of Tokyo, or to nearby cities. I realized at the beginning that Japan is a completely different world, where it is not easy to fit in, however in the end I feel like I managed to get used to living here. I hope I will still have an opportunity to travel back to Japan, as there are still many places I would like to visit. Finally I want to thank everyone that supported me in my preparations for getting to Japan and during my stay here.
More photos after the hungarian part!:D Don't miss them!
Ueno
Ueno
Market in Ueno
Inari shrine in Ueno
On the train in yukatas
Shabu-shabu
Last sushi with the girls
Magyarul:
Miután megjöttem az ötnapos kirándulásból (Kyoto, Ósaka, Nara), az utolsó két hetet Japánban, próbáltam produktívan tölteni, így elmentem több városrészt is még egy utoljára meglátogatni. Voltunk a lányokkal Ueno-ban yukatába felöltözve, majd voltunk egy utolsót sushizni is.
Elmentem Momoko barátnőmmel a Namjatown-ba Ikebukuroba, ami egy benti vidámparkszerűség (mint a J-World, egyik korábbi blogomban). Itt van egy kisebb utca ahol, több különböző gyoza-t lehet kipróbálni, amit mi természetesen meg is tettünk. Voltak itt még különböző cuki desszertek-, mint a nyuszis fagyi, figurákkal díszített crépe-k. Maga a hely nagyon népszerű, amit én nem gondoltam volna, hisz nem sokat hallottam Namjatown-ról. Ezután Momoko-val elugrottunk az Animate-be egy 8 emeletes animes- mangás üzletbe, ahol beszereztünk mangákat meg mindenféle animés dolgokat. Mielőtt a lányok hazautaztak elmentünk még egy utolsót cosplay purikurázni is. Az utolsó héten sikerült még Harajukuba és Omote sandóba, Shibuya 109-ba egy jó nagyot vásárolni. Beszereztem egypár cuki ruhát meg kiegészítőt és nagy szerencsére mindenhol leárazások voltak. Nemrég Shibuya-ba nyílt egy Rilakkuma cafe, ahova természetesen el kellett mennem. Négyen el is mentünk a Tower Records-hoz, ahol a második emeleten volt ez a cafe berendezve. Mivel Rilakkuma elég híres, és ez a cafe csak egy bizonyos ideig működik, így várnunk kellett egy keveset (kb. 30-40 percet), hogy kapjunk egy asztalt. Maga a hely nagyon cukin volt berendezve, mint ahogy ez a témás- éttermeknél lenni szokott, voltak kisebb- nagyobb plüssök az asztaloknál. Mind a négyen a nagy menü szettet kértük, amiben volt egy Rilakkumás ital, egy Rilakkumás főétel (curry rice) és egy Rilakkumás desszert.
És az utolsó napomon, pedig Asakusába mentem, hogy még egy utoljára csinálhassak egypár képet a kivilágított szentélyről és kapukról. A tokyo Tower-ről is sikerült még utolsó képeket csinálnom éjszaka. Az utolsó estén pedig a koleszban a japán barátok készítettek egy utolsó vacsorát, hisz következő nap voltak többen is akik hazamentek. Szombaton reggel pedig, miután elköszöntem a menedzsertől és még egypár embertől, elindultam utolsó vonatos utamra a Haneda reptérre. A reptéren még sikerült az utolsó yenjeimet mindenféle tradicionális japán édességekre és utolsó szuvenírokra elköltenem, majd felszálltam a gépre.
Végül csak annyit mondanék, hogy az hogy Japánba eljussak, mindig is egy álom volt számomra, és sohasem gondoltam volna- még egy évvel ezelőtt se- hogy nekem egyszer sikerül majd ide kijutnom. Ez a 4,5 hónap gyorsan eltelt, viszont úgy érzem Japán már az életem részévé vált- a mindennapi vonatozás, az ételek, maga az élet Tokió nagyvárosában. Voltak stresszes hetek az egyeteme miatt, viszont a hétvégeken majdnem mindig sikerült egy vagy többnapos kirándulásokat tenni a többiekkel Tokió különböző városrészeibe, vagy Tokió melletti városokba. Arra már az elején rájöttem, hogy Japán egy teljesen más világ, ahova nem volt könnyű beilleszkedni, viszont úgy érzem a végére mégis sikerült valamennyire megszoknom az életet itt kint. Remélem, hogy a jövőben lesz még lehetőségem kijutni Japánba, mert még lenne egypár hely ahova szívesen elmennék majd. Végezetül köszönöm mindenkinek, aki támogatott engem Japánba utazásomra való felkészülésben és ott tartózkodásom alatt.
Momoko-chan!:)
Gyoza
Animate
Cosplay purikura
Harajuku
Harajuku
Last time game center
game center
Rilakkuma cafe
Risa-chan!:D
Skytree
Skytree
Asakusa
Asakusa
Asakusa
Skytree at night
Tokyo Tower at night
Last japanese dinner in the Nerima DK House
DK House Nerima Manager-saaaan!!! Thanks for everything!!:D
Haneda airport Tokyo
Arrived in style at Vienna airport :DDDD
