First of all I give you the link to my Facebook profile, where I will upload all the pictures, so those who experienced issues with the blog, can watch them too!
Először is megadom a linket a facebook oldalamhoz, ahova a képeket feltöltöm, így akinek nem jönnek be a blogon, azok ott megnézhetik!
https://www.facebook.com/virag.poloskei/media_set?set=a.637623502957906.1073741832.100001307850079&type=1
Tomorrow I’ll go to the university for orientation, where all the newcomer students get information about everything, get a mentor, and I’ll have my Japanese placement test as well. But when you will be reading this, I’m already finished with the test, but of course, all good wishes are accepted, since I do not know the result yet.
my room / a szobám
Yesterday was quite boring, I went for a walk in one of my new shoes, but after 40 minutes they gave me blisters so I had to turn back. I went to a shop to get something to eat other than cereals. The first thing I noticed was that bread is not really popular with the Japanese. After five rounds in the shop I found a small shelf where they keep THE ONLY TYPE of bread, in only one kind of package, containing 8 loaves and costs 260 yen (€ 1,8; 560 Ft). Of course they have other types of bread but only in bakery shops, not in regular shops or supermarkets; and all of these are very expensive. I bought one now, but I doubt I’ll buy them regularly. In the mean time I got to know some of the foreign students who have been here longer (1-2 years). They were really friendly and told me that if I have any questions or problems, I can turn to them.
really expensive bread/ A nagyon drága kenyér
Today the other foreign students started to move in, I got to know 3 girls from them, Charlotte from Canada, Vancouver; Olivia from Australia; and Tsumika from New York (I hope I got the name right). With them we went to Ichigaya to a shrine, where they have celebrated the Hanami festival. Parker was our guide from the dorm. He could not get us into one group, because as soon as we arrived to the shrine, everyone started to take pictures furiously. There were lots of people, especially around the food stalls, since many of them could only attend the festival after work, in the evening. There were all kinds of delicious foods, and we tried some of them. I ate Yakitori which is chicken meat skewered and roasted on a grill. Some of us tried Takoyaki which is octopus in some kind of a soft pasta, with sauce and mayonnaise. I had some shaved ice too, which I could not eat because it was a little too much and too cold for it yet. Then after some more photos and looking around, we went back to the dorm. There we agreed with the girls to leave together to the university tomorrow morning, maybe it would be easier for us to find the way there. We will leave at 8 of course, so that we would arrive at 10 definitely, even if we would get lost on the way.
Sakura trees
Magyarul:
Holnap megyek az egyetemre az orientációra (hogy mondják ezt magyarul?), ahol minden kezdő külföldi egyetemistának tájékoztatást adnak mindenről, mindenki kap egy mentort, egy segítőt, maga mellé és mindemellett holnap lesz a japán felmérő tesztem is. De mire ti ezt már olvassátok, már átestem a teszten, de azért természetesen elfogadok mindenféle jókivánságot is, hisz a teszt eredményét még nem tudom.
Ichigaya
Hanami festival/ Cseresznyevirágzás ünnepe
Tegnapi napom elég unalmasan telt, egy kis sétára azért motivált voltam, így elmentem új cipőbe felmérni a terepet, de jó 40 perces séta után visszafordultam, mert feltört a sarkam. A boltba még azért beugrottam, hogy tudjak valami normálisat is enni a müzlin kívül. Az első szembetűnő dolog, hogy a japánoknál a kenyér nem valami divatos dolog. Először is 5 kör után a szupermarketben találtam rá egy nagyon pici sorrészletre ahol a kenyereket, azaz „A kenyeret” tartják. Ugyanis többféle nincs, csak egyfajta, a toast kenyér, amiből csak egy kiszerelés van, 8 szelettel, és 260 yenbe kerül (€ 1,8; 560 Ft). Persze van többféle pékáru is, de nem a normális boltban, vagy szupermarketben. A pékáruk mind, külön pékáru boltokban találhatók, ahol az árakat szerintem nem kell ismertetnem, a sima kenyér ára után. Rettenetesen drágák. Most vettem, de nem hiszem hogy heti rendszerességgel fogok. Közben a kollégiumban megismerkedtem egypár külföldi egyetemistával, akik már régebb óta vannak itt (fél éve, 1-2 éve). Nagyon kedvesek velem, mondták bármi kérdésem, gondom van, forduljak csak hozzájuk.
Hanami
A mai napon pedig már elkezdtek a többi külföldi diákok is beköltözni, akik közül 3 lányt meg is ismertem, Charlotte-ot(Kanadából, Vancouver), Olivia-t(Ausztráliából) és ha jól írom Tsumika-t(New York-ból). Velük este elmentünk egyet Ichigaya-ba egy templomhoz, ahol a Hanami fesztivált ünnepelték. Parker volt a kísérőnk a koleszből. A templomhoz érve, mindegyikünk elkezdett nagy hévvel fotózgatni, Parker nem bírt minket egy csoportba terelni. Mondanom se kell, nagyon nagy volt a tömeg az ételes standoknál, hisz a legtöbb dolgozó a munka után, este, tud csak elmenni a Hanamit ünnepelni. Mindenféle ínycsiklandó ételek voltak mindenhol, természetesen nem hagytuk ki, hogy ne együnk valamit, én Yakitorit ettem, ez egy csirkehúsos saslik grillen sütve. Persze volt köztünk aki kipróbálta a Takoyakit (polip, vagymi, puhább tésztában megsütve és szósszal meg majonézzel meghintve). Én még vettem magamnak egy jégkását is, amit végül nem tudtam megenni, mert kissé sok is volt, meg még kicsit hideg is volt hozzá. Majd a nézelődés és fényképezgetés után hazaindultunk. A kollégiumba érve még megbezséltük a lányokkal, hogy holnap együtt indulunk el az egyetemre, így talán könnyebb lesz odatalálni. Persze reggel 8kor elindulunk már, hogy 10-re odaérjünk, így esetleg még az is belefér az időbe ha elveszünk valahol.
shaved ice with strawberry/ epres jégkása
